Iskolánk tanulói idén 9. alkalommal vettek részt a die SchulBrücke Europa nevű német projekten Weimarban. Diákjaink egy héten keresztül dél-tiroli, holland, német és szlovák tanulókkal közösen Európa jövőjét vizsgálták különböző témák, szempontok és módszerek segítségével.
Iskolánkat idén hat tanuló képviselte: Arapovics Anna (11.a), Járosi Sára (11.a), Kovács Máté (11.a), Prosenszki Márton (11.a), Sárga Benedek (11.a) és Szilasi Gáspár (10.a).
A projekt első napján a megismerkedést követően diákjaink saját lakhelyüket, Magyarországot és Budapestet, emellett iskolájukat, a Tamásit mutatták be innovatív, jövőbe mutató projekteken keresztül. Ezen bemutatkozás egy nemzetközi büfével folytatódott, amely során tanulóink egy asztalnyi magyar specialitással vendégelték meg a projekt többi résztvevőjét.
Az első napon emellett mind a tanulók, mind a kísérő tanárok megismerkedtek Weimar múltjával, jelenével és jövőjével egy csoportos interaktív feladaton keresztül. Megoldásaikat a nap folyamán prezentálták is.
A második nap központi témája saját történelmünk volt. Vasárnap délelőtt Dr. Frithjof Reinhard háromórás előadását hallgathatták meg a diákok. A hallgatók Európa, illetve a világ történelmén és eszmetörténetén keresztül ismerhették meg múltjukat, jelenüket és jövőjük lehetséges útjait.
A nap második felének témája a személyes jövőkép volt Tamásis diákjaink családjuk számára fontos tárgyakat mutattak be egy képzelt időutazáson keresztül. Az általuk választott tárgyak segítségével felmenőik álmairól, jövőről alkotott elképzeléseikről, saját jelenükről számoltak be.
A nap egy beszélgetéssel zárult, amely során a résztvevők saját jövőbeli terveikről beszélgettek a projekten résztvevő tanárokkal és szervezőkkel,
A projekt következő néhány napja csoportmunkával folytatódott. Diákjaink hat különböző csoportban vitattak meg ökológiai, ökonómiai, szociológiai, jóléti, gender-, illetve oktatásbeli kérdéseket Európa jövőjével kapcsolatban. Problémafelvetéseikről, azok történelmi hátteréről és megoldási lehetőségeiről egy-egy levelet írtak. Munkáikat a következő napon egy berendezett agorán olvasták fel a többi résztvevőnek, valamint tanáraiknak. A felolvasást minden esetben egy kerekasztalbeszélgetés követte.
Hétfő délután diákjaink az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor emlékhelyére látogattak el, ahol Julian Kamphausen vezette őket körbe.
Délutánonként a tanulók szabadidejükben bejárták Weimar varázslatos utcáit, múzeumait, valamint megkóstolhatták a helyi ételkülönlegességeket is.
A projekt utolsó harmadában a résztvevők workshopokban dolgoztak tovább egy-egy projekten. Az öt workshop a fotó- és videóriporterek munkájával, kreatívírással, filozófiai vitákkal, alternatív dizájnnal, valamint a jövő környezettudatos szórakozási lehetőségeivel foglalkozott. A csoportok kész munkáikat a hét végén prezentálták társaik és tanáraik előtt. A SchulBrücke egy a diákok által megszervezett fenntartható búcsúünneppel zárult, amely során minden résztvevőt egy részvételi oklevéllel jutalmaztak meg a szervezők.
Mit csináltak valójában diákjaink? Ahogy a projekt neve is mutatja, hidakat építettek egymás között, nemzetek és kultúrák között, hogy Európa jövőjét saját maguk és a következő nemzedékek számára is élhetővé tegyék. A megoldás még messze van, de a helyes útra már rátaláltak.
A die SchulBrücke Europa azonban nem valósulhatna meg évről évre szervezők, támogatók, illetve felkészítő tanárok nélkül. Szeretnénk ezért köszönetet mondani mindenekelőtt a SchulBrücke alapítójának és vezetőjének Dr. Frithjof Reinhardnak, akinek köszönhetően immáron 21 éve létezhet ez a projekt! Emellett köszönet illeti Julian Kamphausent, akinek szervező munkája nélkül nem vehetne részt iskolánk évről évre a SchulBrückén! Köszönjük az Alumniverein tagjainak Andriyan A. Andreevnek, Eduard Ciuhandunak, Alexandra Rembowskanak és Kathrin Röschnek, akik a teljes projekt lebonyolítását segítették asszisztensi munkájukkal! Köszönjük a Deutsche Nationalstiftungnak, hogy anyagi hátteret biztosít a SchulBrücke megvalósításához! Emellett köszönjük a felkészítést iskolánk tanárának, Rózsavölgyi Virágnak!